Haha, geci! Néha baszdmeg, fingom nincs mivel töltsem meg ezt a blogot, mivel az esetek 90%-ában csak magamnak főzök, és ha egyszer főztem, azt eszem 2-3-x napig mennyiségtől függően, vagy sütök egy pizzát. Én ugyanis leszarom, ha több napon át ugyanaz van, másrészt meg a legegyszerűbb/leggyorsabb dolgokra törekszem, ha éhes vagyok, főleg, ha valamiből maradék van. Perpill tejföl-sajt maradékom van. Na, le van baszva minden, hátha Jancsi idetéved az internetről, hogy egy gecibonyolult sajtos tésztát főzzön Juliskának, ha már nem kolbászból van a kerítés, és a kibaszott mézeskalácsház is diabéteszt okozott, oszt el akarja kulinárisan varázsolni az első randin. Tésztafőzést megbeszéltük, annyi kiegészítéssel, hogy különböző tésztáknak, különböző idő kell, hogy megfőjön, de a kóstolgatás gecire megold mindent. Ha ez kész, raksz rá tejfölt meg reszelt sajtot, oszt jó napot. Igazán metál-e vagy-e? Az, baszdmeg. Ezért pirítasz hozzá szalonnát, amit összekeversz a tésztával, így legalább a zsírtól később nem fog összeragadni. Megélhetési burzsujvegák extraszűz olivaolajjal kavarják, nem mintha a sima olaj nem lenne jó. (Majd valamelyik nap csinálok egy carbonarat. Elbaszott megdöbbentő lesz. De legalább geciszép neve van.)

Told be!